Az Edo-kori földművesek élete a történeti demográfia tükrében
Hogyan élhetett az Edo-kori köznép? Tán haláluk napjáig szülőházukban vagy szülőfalujukban laktak? Valójában szó sincs ilyesmiről! Sokan többször is elköltöztek, vagy vándoroltak az országban. Akadtak, akik a városba mentek inasnak és ott is maradtak életük végéig. Mások kénytelen-kelletlen tértek vissza a családi üzletet átvenni, és voltak, akik miután máshol kitanulták a mesterséget, örömmel vitték haza tudásukat. A 17. század második felében a keresztyénség betiltásával egyidőben létrehoztak a falvakban és városokban egy regisztrációs könyvet, amelyben nyilvántartották, hogy az adott lakos melyik templomhoz tartozik. Bizonyos falvakban több mint 100 évnyi feljegyzés maradt fenn. Ha ezen dokumentumok aprólékos vizsgálatával és összevetésével próbáljuk feltérképezni az akkori emberek életét, egy új képet nyerhetünk az Edo-kori köznépről. Erről a kutatási témáról ad elő Hirai Shoko, a Kobe Egyetem Bölcsésztudományi Doktori Iskolájának professzora, akinek szakterülete a családszociológia, valamint a történeti demográfia.
Az előadás japán nyelven, magyar tolmácsolással zajlik. Köszönetet mondunk a Kobe Egyetemnek a program létrejöttében való közreműködésért.
Az előadáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni az alábbi linken, illetve a jobb oldalt található jelentkezési lap kitöltésével lehet:
Sikeres regisztráció esetén néhány napon belül visszaigazoló emailt küldünk a regisztráció során megadott emailcímre. Ha nem kap ilyen üzenetet, kérjük, vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal.
Amennyiben regisztrálnak, de mégsem tudnak részt venni a programon, kérjük, előzetesen jelezzék, hogy az Önök számára fenntartott helyet másnak átadhassuk. Szíves együttműködésüket előre is köszönjük.