Magyar felirat választható YouTube-on, a videó beállításaiban!

OKEIKO 14
Elérkeztünk a „A fenyő zöldje” sorozat utolsó részéhez. A kurtizán és vendége ígéretet tesznek egymásnak (jubikiri). De az átlag társadalom szeméből nézve ez egy más világ. Ezután következik egy utalás az „Isze Monogatarira” (Iszei történetek, 900 körül született irodalmi mű), ez a folytatás azt a vágyat szimbolizálja, hogy akkor is boldogak legyünk, ha megöregszünk. A mű dalszövege számos szójátékkal él; miközben a vörös lámpás negyed jeleneteit írja le, azt a kívánságot is magába foglalja, miszerint a fenyő üde zöldje, vagyis a fiatal fa idős fenyővé fejlődhessen. (A fenyő itt a műben megjelenő lányra is utal.) Végül megkapó befejezéssel zárul a tánc. Mint az olyan darabokban, ahol szó szerinti mozdulatok következnek egymás után, ebben a táncban sincs összefüggő történet. A mozgás áramlása azonban egészen zeneszerű.
(Mitsuko T. Sakurai)